Rozsdamentes acél (AISI 304) menetes gázrugók

Ha a gázrugókat nedves környezetben kívánja használni, rozsdamentes gázrugók ajánlottak. Kíméletlen környezetben, például tengeri közlekedésben vagy élelmiszergyártásban 316-os rozsdamentes acélból készült gázrugókat használnak. Rozsdamentes 316-os gázrugóink élelmiszer-minőségű olajjal (Omnilube FGH 1046) vannak feltöltve. A gázrugók FDA jóváhagyással rendelkeznek. Tekintse meg kínálatunkat itt.

Tűréshatárok

Teljes hosszúság (L2): +/- 3 mm

Löket (L1): +/- 2 mm

Erő (F): +/- 10 %

Adatlap és 3D CAD

Ha PDF-adatlapot vagy 3D-s CAD-rajzot szeretne a rugóról .step, .iges vagy .sat formátumban, ezeket ingyen letöltheti, ha a táblázatban található tételszám melletti 3D CAD szimbólumra kattint.

Raktári szám

A Sodemann Industrifjedre A/S termékcsaládjának gázrugói a dugattyúrúd vastagsága, valamint a löket és az erő Newtonban megadott értéke alapján kerültek meghatározásra.

Terminológia

 

 

 

Ø1

=

Dugattyúrúd átmérője

Ø2

=

Csőátmérő

L1

=

Löket

L2

=

Terheletlen hosszúság a menetek között

L3

=

Cső hossza

G

=

Menetméret

F

=

Ero (Newton)

K

=

Erőarány

1 N

=

0,10197 kg

1 kg

=

9,80665 N

Az erő hányados a 2 mérési pont közötti erő növekedés/csökkenés értékét jelzi.

A gázrugó által kifejtett erő a gáztér összenyomásával, vagyis a dugattyúrúd hengerbe való nyomásával fokozódik. Ennek oka, hogy a hengerben lévő gáz egyre nagyobb mértékben összenyomódik a hengeren belül bekövetkező kiszorításos változások következtében, ezáltal növelve a tengelyirányú erő által a dugattyúrúdra kifejtett nyomást.

1. Erő terhelés nélkül. Terhelés nélkül a rugó nem fejt ki erőt.
2. Erő indításkor. Annak köszönhetően, hogy a hengerben lévő nyomás által kifejtett N erő X értékéhez hozzáadódik a súrlódási erő, a görbe egyértelműen mutatja, hogy a gázrugó összenyomásakor az erő jelentősen megnő. Miután megszűnik a súrlódás, a görbe csökken. Ha a rugó egy ideig nyugalomban volt, előfordulhat, hogy a gázrugó aktiválása ismét nagyobb erőt igényel. Az alábbi példa a gázrugó első és második összenyomása közötti különbséget mutatja. Ha a gázrugót rendszeresen használják, akkor az erőgörbe közel lesz az alsó görbéhez. Ha a gázrugó egy ideig nyugalomban volt, akkor nagyobb valószínűséggel lesz közelebb a felső görbéhez.
3. Maximális erő összenyomáskor. Ezt az erőt nem igazán lehet strukturális összefüggésben értelmezni. Ez az erő csak egy pillanatra lép fel, amikor a folyamatos nyomás/mozgás megszűnik. Amint egy gázrugó már nem mozog tovább, a gázrugó megpróbál visszaállni a kiinduló pozícióba, ezért a használható erő kisebb lesz, a görbe pedig a 4. pontra csökken.
4. A rugó által kifejtett maximális erő. Ezt az erőt a gázrugó visszahúzásának kezdetén mérjük. Ez mutatja a helyes képet arról, hogy mekkora maximális erőt képes kifejteni egy gázrugó, amikor ezen a ponton nyugalomban van.
5. A gázrugó által kifejtett erő táblázatban. A szokásos szabványok szerint a gázrugó által kifejtett erő a kinyúlt állapota felé tartó mozgásának az utolsó 5 mm-én és a nyugalmi állapotban történő erőméréssel határozható meg.
6. Az erőhányados. Az erőhányados egy számított érték, amely az erő növekedését/csökkenését fejezi ki az 5. és a 4. pontok között mért értékek között. Ez a tényező megmutatja, hogy mennyi erőt veszít a gázrugó, amíg a maximális kinyúlási pontjából (4) visszatér az 5. pontba (max. kinyúlási pont – 5 mm). Az erőhányadost úgy számoljuk ki, hogy a 4. pontban kifejtett erőt elosztjuk az 5. pontban kifejtett erővel. Ezt a tényezőt megfordítva is használjuk. Ha megvan az erőhányados (lásd a táblázatban található értéket) és az 5. pontban mért erő (a táblázatban szereplő erő), a 4. pontban kifejtett erő kiszámítható, ha az erőhányadost megszorozzuk az 5. pontban kifejtett erővel.
   Az erőhányados függ a henger térfogatától, valamint a dugattyúrúd vastagságától és az olaj mennyiségétől. Méretenként eltérő. A fémek és a folyadékok nem összenyomhatók, ezért csak a gáz nyomható össze a henger belsejében.
7. Csillapítás. A 4. és 5. pont között görbület látható az erőgörbében. Ezen a ponton kezdődik a csillapítás, ami a mozgás hátralévő részében fennáll. A csillapítást a dugattyú lyukain átszivárgó olaj okozza. A lyukméretek kombinációjának, az olaj mennyiségének és az olaj viszkozitásának változtatásával a csillapítás változtatható. A csillapítást nem lehet/nem kell teljesen megszüntetni, mivel akkor a teljesen összenyomott gázrugóban a dugattyú hirtelen szabad mozgása esetén nem lesz csillapítás, és így a dugattyúrúd kinyúlhat a hengerből.

A gázrugók nagynyomású nitrogéngázt tartalmaznak. Ez a gáz nem ég el és nem robban fel, továbbá belélegezve nem mérgező. Semmilyen körülmények között nem szabad megkísérelni a gázrugó szétszerelését vagy újratöltését – ez a nagy nyomás miatt rendkívül veszélyes! Ne dobja tűzbe, ne lyukassza ki, ne zúzza össze és ne horpassza be a gázrugót, valamint ne hegesszen a henger felületén. Ne karcolja meg, fesse át vagy hajlítsa meg a dugattyút.

Soha ne használjon gázrugókat biztonsági eszközként. Ha egy gázrugó meghibásodása személyi sérülést eredményezhet, ennek megakadályozásáról biztonsági eszközzel kell gondoskodni. Másik lehetőségként biztonsági gázrugó is használható. További információkért hívjon minket. Ha a gázrugók által tartott szerkezet személyi sérülést okozhat, a gázrugó gázvesztése esetén további védelmet kell kialakítani, hogy személyi sérülés ne következzen be. Egyes konstrukciókban gázrugók biztonsági csövek használhatók. Ez biztosítja a szerkezetet a gázrugók hirtelen nyomásesése esetén. Részletek

A gázrugókat lefelé néző dugattyúval kell tárolni és beszerelni, a vízszinteshez képest 45 fokban. Ez igen fontos, mert ezzel a szerelési móddal szavatolható, hogy fennmarad a belső tömítőperselyek olajjal való kenése a gázrugón belül.

Ha egy gázrugót vízszintesen vagy a dugattyúrúddal felfelé szerelnek fel, akkor az olaj kifolyik a tömítésből, amitől az kiszárad. Ez végül rontja a funkciót, és végül a tömítés szivároghat, ami a gázrugó teljesítményének elvesztését okozhatja.

Minden szerelvénynél gondoskodni kell arról, hogy a gázrugó hosszanti, tengelyirányú szabad mozgásán kívül semmilyen oldalirányú hajlító- vagy más erő ne hasson a gázrugóra.

Ha egy gázrugó egy ideig nem mozdult, egy kis extra erőre lehet szükség az újraindításhoz. Ez teljesen normális.

Azt is vegye figyelembe, hogy a 200 N-nál nagyobb rugót általában nem lehet csak kézzel megszorítani.

A gázrugós szerkezeteknél ajánlatos fizikai ütközőt alkalmazni, hogy a gázrugó ne legyen túlterhelve. Fizikai leállításkor a dugattyúrúd nem szorul az aljára. Más szóval, a dugattyúrúd egy darabjának mindig láthatónak kell lennie. Ez biztosítja a gázrugó jellemzőit és optimális élettartamát.

Ha az ajtó fizikailag nagy és/vagy nehéz, javasoljuk, hogy 2 gázrugót használjon a konstrukcióban. Ellenkező esetben fennáll a torzulás veszélye a szerkezetben. Ez korlátozhatja a gázrugó működését és jelentősen lerövidítheti az élettartamot. Sajnálatos helyzetekben akár tönkre is teheti a szerkezetet.

Ha a szerkezetben már két gázrugó van beépítve, akkor mindig javasolt mindkét gázrugó egyidejű cseréje. Egy régi és egy új gázrugó ereje eltérhet, és ez a változás nem kívánt funkcionalitást és rövidebb élettartamot eredményezhet.

Kerülje a dugattyúrúd kenését, mivel a gázrugók választéka nem igényel karbantartást. Lehetőség van a gázrugó gumiharangokkal való védelmére, ha a gázrugót tisztátalan környezetben kell használni.

A gázrugókat 20°C-on töltik fel, ezért a kezdeti erőt 20°C-on mérik.

Az erő 10°C-onként mintegy 3–3,5%-kal nő. Minél hidegebb van, annál gyengébb lesz a gázrugó.

Gázrugóink -30°C és +80°C közötti hőmérsékleten működnek a legjobban. A rugók ezen határértékekhez közeli hőmérsékleten történő használata megváltozott erőhatást eredményez, és a maximális használat nem javasolható.

A gázrugók percenként legfeljebb 5 löket teljesítésére vannak kialakítva 20°C-on. Ha ezt túllépik, a gázrugó belseje felhevül, ami a tömítőperselyek szivárgását eredményezheti.

A gázrugók az idő múlásával kissé veszítenek nyomásukból, összehasonlítva az eredeti nyomással a felszerelésükkor. Akár 10%-os nyomásveszteség is várható.

Mindig a lehető legrövidebb elmozdulást és a lehető legnagyobb hengerátmérőt kell alkalmazni – így növelhető a tartósság. A hosszú vékony gázrugók lényegesen gyengébbek, mint a rövidek és vastagok.