What is the force ratio of a gas spring?

Az erő hányados a 2 mérési pont közötti erő növekedés/csökkenés értékét jelzi.

A gázrugó által kifejtett erő a gáztér összenyomásával, vagyis a dugattyúrúd hengerbe való nyomásával fokozódik. Ennek oka, hogy a hengerben lévő gáz egyre nagyobb mértékben összenyomódik a hengeren belül bekövetkező kiszorításos változások következtében, ezáltal növelve a tengelyirányú erő által a dugattyúrúdra kifejtett nyomást.

1. Erő terhelés nélkül. Terhelés nélkül a rugó nem fejt ki erőt.
2. Erő indításkor. Annak köszönhetően, hogy a hengerben lévő nyomás által kifejtett N erő X értékéhez hozzáadódik a súrlódási erő, a görbe egyértelműen mutatja, hogy a gázrugó összenyomásakor az erő jelentősen megnő. Miután megszűnik a súrlódás, a görbe csökken. Ha a rugó egy ideig nyugalomban volt, előfordulhat, hogy a gázrugó aktiválása ismét nagyobb erőt igényel. Az alábbi példa a gázrugó első és második összenyomása közötti különbséget mutatja. Ha a gázrugót rendszeresen használják, akkor az erőgörbe közel lesz az alsó görbéhez. Ha a gázrugó egy ideig nyugalomban volt, akkor nagyobb valószínűséggel lesz közelebb a felső görbéhez.
3. Maximális erő összenyomáskor. Ezt az erőt nem igazán lehet strukturális összefüggésben értelmezni. Ez az erő csak egy pillanatra lép fel, amikor a folyamatos nyomás/mozgás megszűnik. Amint egy gázrugó már nem mozog tovább, a gázrugó megpróbál visszaállni a kiinduló pozícióba, ezért a használható erő kisebb lesz, a görbe pedig a 4. pontra csökken.
4. A rugó által kifejtett maximális erő. Ezt az erőt a gázrugó visszahúzásának kezdetén mérjük. Ez mutatja a helyes képet arról, hogy mekkora maximális erőt képes kifejteni egy gázrugó, amikor ezen a ponton nyugalomban van.
5. A gázrugó által kifejtett erő táblázatban. A szokásos szabványok szerint a gázrugó által kifejtett erő a kinyúlt állapota felé tartó mozgásának az utolsó 5 mm-én és a nyugalmi állapotban történő erőméréssel határozható meg.
6. Az erőhányados. Az erőhányados egy számított érték, amely az erő növekedését/csökkenését fejezi ki az 5. és a 4. pontok között mért értékek között. Ez a tényező megmutatja, hogy mennyi erőt veszít a gázrugó, amíg a maximális kinyúlási pontjából (4) visszatér az 5. pontba (max. kinyúlási pont – 5 mm). Az erőhányadost úgy számoljuk ki, hogy a 4. pontban kifejtett erőt elosztjuk az 5. pontban kifejtett erővel. Ezt a tényezőt megfordítva is használjuk. Ha megvan az erőhányados (lásd a táblázatban található értéket) és az 5. pontban mért erő (a táblázatban szereplő erő), a 4. pontban kifejtett erő kiszámítható, ha az erőhányadost megszorozzuk az 5. pontban kifejtett erővel.
   Az erőhányados függ a henger térfogatától, valamint a dugattyúrúd vastagságától és az olaj mennyiségétől. Méretenként eltérő. A fémek és a folyadékok nem összenyomhatók, ezért csak a gáz nyomható össze a henger belsejében.
7. Csillapítás. A 4. és 5. pont között görbület látható az erőgörbében. Ezen a ponton kezdődik a csillapítás, ami a mozgás hátralévő részében fennáll. A csillapítást a dugattyú lyukain átszivárgó olaj okozza. A lyukméretek kombinációjának, az olaj mennyiségének és az olaj viszkozitásának változtatásával a csillapítás változtatható.
   A csillapítást nem lehet/nem kell teljesen megszüntetni, mivel akkor a teljesen összenyomott gázrugóban a dugattyú hirtelen szabad mozgása esetén nem lesz csillapítás, és így a dugattyúrúd kinyúlhat a hengerből.